Keresés
28O
Veszprém
2017.06.27., kedd (László)

Tisztába tesszük az oktatási, továbbtanulási kérdéseket

Káposztás Vivien- 2016.09.12. 12:30
331
Továbbtanulásról, pályaválasztásról, a munkaerő- és szakemberhiány lehetséges okairól és az ingyenes nyelvi tanfolyamnak hirdetett képzésről beszélgettünk.

Múlt héten több portálon megjelent, hogy ingyen nyelv- és informatikai oktatás indul a szakközépiskolákban. A hír igaz, de nem teljes.

Eveli Pétert, a Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatóját kértük meg, hogy tegyük tisztába a nem teljesen pontos információkat.

Eveli Péter szerint a tehetséget nem kell félteni, mert az utat tör magának

- Múlt péntektől hirdetik a felnőtt egyéves képzéseket kis- és középvállalkozások ügyvezetői részére, ahol OKJ-s végzettséget lehet szerezni 35-ös és 55-ös OKJ-számmal, ami közép és felsőbb fokú szakképzettséget ad – kezdi a veszprémi iskola igazgatója.

Az oktatást esti rendszerű felnőttoktatásban hirdetik, a 35-ös képzésre alapfokú iskolai végzettséggel és bármilyen szakmai végzettséggel, míg az 55-ös magasabb, érettségivel és bármilyen szakmai végzettséggel illetve B1 nyelvtudással lehet jelentkezni.

A képzés célja, hogy a hallgatók, leendő tanulók a képzéssel könnyebben alkalmazkodjanak az idegen nyelvi környezethez illetve az idegen nyelvi kommunikáció fejlődjön.

A képzésben a legnagyobb óraszám a nyelv, angol vagy német nyelvből lehet választani.

Az 500 órának arányaiban majdnem a fele egy informatikai képzés, mely  internethasználatra, elektronikus tájékozódásra, portálhasználatra, munkahelyi célú felhasználásra tanít.

A nyelvi és informatikai képzés mellett vállalkozásismereteket is tanulnak a  jelentkezők, így jutnak el a jövendő hallgatók a vizsgáig, akik OKJ-s bizonyítványt szerezhetnek.

Eveli Péter elmondta, hogy a Táncsics iskolában  szeptember végéig lehet jelentkezni a képzésre, itt 3 csoport indul majd.

Az iskola felkészült,  a humánerőforrás az anyag- és az eszközigény rendelkezésre áll. Az informatika és az idegen nyelvi tanárokat vonják be az oktatásba, és mivel délutáni-esti foglalkozásról van szó, így az informatikai termeket is használják. Tehát a komplett képzés 500 óra, ebből  300 óra nyelvi foglalkozás – a hír így igaz.

A helyi, megváltozott idegen nyelvi környezetre készít fel a képzés, nem pedig külföldi munkavállalásra. A  cél, hogy a munkavállaló itthon is tudjon valamilyen idegen nyelven megszólalni, elkezdeni kommunikálni, hiszen bármely cégnél lehet mondjuk egy német nyelvű főnök. Vannak területek, ahol elengedhetetlen a nyelvtudás, például a szolgáltató szféra, mint a vendéglátás és az idegenforgalom szakembere kell hogy ismerjen legalább egy nyelvet. Ezekhez a szektorokhoz is kapcsolódik, ehhez ad alapot, esetleg ezt fejleszti, vagy tartja szinten ez a képzés. A jelentkezésnél egy szintfelmérést végeznek, hogy a megfelelő alapokkal rendelkezik-e a jelentkező. Korhatár nincs, csak a végzettség megléte szükséges.

Hogy hogyan lehet az, hogy egy kkv vezető eddig nem szorult rá az idegen nyelv mindennapos használatára? – erre is kerestük a választ az igazgatóval.

Eveli Péter úgy gondolja, hogy nem az ügyvezető feladata az, hogy közönségkapcsolatot tartson, az operatív munka kommunikációs részeit nem neki kell megbeszélni, hanem egy beosztottnak, ezért is lenne jó, ha a középvezetők nyelvtudása magasabb szintű lenne. Európai szinten a magyarok idegen nyelvű ismeretei nagyon alacsonyak, ezen is javítanának ezzel a képzéssel.

Hiányszakma a szobafestő-mázoló is

A képzés ingyenes, de még egyszer hangsúlyozzuk, hogy ez nem nyelvi képzés, hanem egy szakképzettséget nyújtó tanfolyam, melynek 60%-os nyelvi tartalma van.

És ha már a továbbtanulásnál tartunk, nem mehetünk el az egyik legaktuálisabb kérdés, a munkaerő-hiány és a szakember-hiány mellett.

Eveli Péter 10 évig dolgozott a pályaválasztás és a beiskolázás felelőseként. Szerinte utólag könnyű okosnak lenni, előre olcsóbb. Kifejtette: nagyon csábító, túlkínálat van a továbbtanulási piacon a képző intézmények részéről. A keresletnek ez jó, hiszen biztos a bekerülés, de nehéz megtalálni a testhezállót, a jót. Sokszor nem látják a fától az erdőt és nem gondolkodnak előre arról, hogy a képzés 3-5 éves, milyen ráképzések, technikumok, milyen fizetés tartozik egy-egy szakmához.

Sokan lenézik a szakmunkát, mégha nem is kétkezi munkáról beszélünk feltétlenül. Persze ezt nagyrészt akkor teszik, ha ők maguk nem képesek elvégezni az adott munkát. Így mára oda jutottunk, hogy teljesen átlagos szakmák váltak hiányszakmává, pl.: ács, asztalos, festő. Így aki kicsit előre gondolkodik az hamar rájön, hogy mennyit lendülhet ha tovább tanulja az adott szakmát, ha van benne spiritusz és tanulni akarás, akkor bármi lehet belőle. Egy keresett szakmával, egy elhivatott ember ma már jól meg tud élni, középosztálybeli egzisztenciát tud szerezni - mondja az igazgató. 

Az iparban ma minden szakmában hiány mutatkozik: nincs technikus, nincs karbantartó és nincs műszerész sem. Ebből kifolyólag mondhatjuk, hogy aki akar dolgozni, az tud.

A gyakorlati rendszer is megváltozott a duális képzéssel. A Z-generáció nagyon informális világban él, de mégsem ismeri pl. a tetőfedő szakmát. A képzés a szakgimnáziumokban és a szakközépiskolákban abszolút életközelbe kerültek, gyakorlatiassá váltak. Komoly, felügyelt négy hetes nyári gyakorlatokon vesznek részt a diákok, ahol a termelői,- és versenyszférában szereznek tapasztalatot. A szakgimnáziumban az érettségi mellé OKJ-s bizonyítványt is kapnak, tehát 2 végzettséget szereznek egyszerre.

A Z-generáció lehet, hogy nem is ismeri a tetőfedő szakmát

A szakképző iskolában az első év után vállalkozókhoz mennek ki a diákok tanulni, tapasztalatot szerezni, ahol testközelből ismerhetik meg a szakmát. Sokaknak a tanulószerződésből később munkahely lesz. Aki komolyan veszi a gyakorlatát, annak nem is kell munkát keresni.

Itt sajnos felmerül a kérdés, hogy a gyakorlaton résztvevő diákok valóban a szakmát tanulják-e, nem „csak” kávéfőzésre, „használják” őket.

A gyakorlati helyeket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hivatalosan felügyeli, csak olyan vállalkozásnak adnak akkreditációt, aki megfelel. Emellett gyakorlati oktatásvezetők is figyelik a gyakorlati helyeket. Ha valakinek mégis rossz tapasztalata lenne, az kérheti az áthelyezést.

A tanulónak és a cégnek is az az érdeke, hogy valóban jó szakemberek kerüljenek ki az  iskolából, de persze az emberi tényezőket, mint a gyöngeség és gyarlóság, nem lehet jogszabályilag kiküszöbölni.

A gyakorlati oktatásról éves szinten szintvizsgát tesznek a diákok, ez is egy jó visszajelzés lehet arról, hogy jó irányba haladnak-e.

Az iskola sikerét mutatja, hogy országos szakmai versenyeken rendre dobogós helyen végeznek a diákok.

Eveli Péter végezetül elmondta, hogy a tehetséget nem kell félteni, mert az utat tör magának akkor is, ha nem a megkezdett terület az, amin majd tovább megy a diák, de a gyakorlati tudást akkor is tudja majd kamatoztatni, így senki nem mondhatja, hogy feleslegesek lettek volna ezek az évek, vagy haszontalan az itt megszerzett tudás.

Hozzászólások