Keresés
24O
Veszprém
2017.06.29., csütörtök (Péter, Pál)

Vasárnapi romantika a várban

Offmedia- 2016.08.07. 10:48
681
Van egy randitippünk a szerelmeseknek.

Királyi sarjak lépteit őrzik az ódon macskakövek, legendák egész sora vesz körül mindenkit, aki Veszprémben jár.

Számos látványosság, történelmi épület látható a macskaköves úton sétálva. Érdemes rászánni néhány órát, igazán romantikus program.

Az Óvárostértől jobbra-balra kisebb utcák, sikátorok vezetnek a Vár alatti városrészbe. A város jelenlegi főtere hangulatilag egységes, ám építészetileg eklektikus képet mutat. A régi piactér lassan visszanyeri agóra jellegét, a millenniumi emlékmű körül sorakozó padokon délutánonként egyre több veszprémi és főként látogató ül le beszélgetni, nézelődni vagy a nemzetközi rangú férfi kézilabdacsapat meccseit megvitatni.

A Városháza
Forrás:Off Média

A Milleniumi emlékmű az Óvárostéren
Forrás:Off Média

A tér északkeleti sarkán hangsúlyos tömbként jelenik meg a Városháza. A romantikus stílusú épület felújított állapotában valóban a város büszkesége. A romantikus hangulatú Ányos utca lépcsőinek tetején áll R. Kiss Lenke alkotása, a Korsós lány, melyet a helyi szájhagyomány csak Zsuzsi szobornak nevez. Ha a veszprémieket városuk szimbólumáról kérdezzük, bizonyosan a vár kapujában álló Tűztoronyra szavaznak. Ma a város legszebb kilátóhelye, s egyben óratornya, mely óránként Csermák Antal verbunkos zenéjét játssza. A hozzá kapcsolódó bástya falain belül tekinthető meg Veszprém nevezetes polgárainak pantheonja. Nem elhanyagolható tény, hogy a Tűztorony a Vár egyetlen látogatható középkori erődítmény-részlete.

Forrás:Off Média

A veszprémi vár középkori kapujának maradványaira épült eklektikus stílusú házban ma a Modern Képtár - Vass László Gyűjtemény termei találhatók, melynek falában még látszanak az évszázados erődítmény lépcsői is. Olyan művészek alkotásaiból nyílik itt önálló vagy csoportos kiállítás, akiknek munkái megtalálhatók Vass László magángyűjteményében.

A Várkapu
Forrás:Off Média

Az Óváros térről a várba sétálva érünk az 1936-ban épült Hősök Kapujához, mely az első világháború áldozatainak állít emléket. A kapun belépve már a várban - a Vár utcában - találjuk magunkat. A látvány valóban utca jelleget tükröz, s aki középkori várrendszert remél felfedezni a veszprémi várban, az bizony csalódik.

Sétánkat folytatva, jobbra a Szent Imre Piarista- és Helyőrségi-templomot, és a püspöki alkalmazottak házát látjuk, majd a Szentháromság térre érkezünk. A térre lépve a vár szívébe érkezünk. Balra a Dubniczay-palota emelkedik. Nagyszabású felújítása 2006-ban fejeződött be, új funkciót kapott: jelenleg a László Károly Gyűjtemény a Várgaléria és Tegulárium – téglagyűjtemény tekinthető meg a gyönyörű barokk épületben.

A Bíró-Giczey Ház ad otthont a 2011-ben nyílt Szaléziánum-Érsekségi Turisztikai Központnak.

A székesegyház
Forrás:Off Média

A tér két legfontosabb, látványában is monumentális épülete az Érseki Palota valamint a Szent Mihály Bazilika Főszékesegyház. Bár a veszprémi hagyomány Gizellához köti nevét, valójában semmi köze az első magyar királynéhoz.

A Nagypréposti Ház mellett, a bazilika mögött a vár egykori kiskapujának helyén meredek lépcső vezet a Benedek-hegy felé.

Forrás:Off Média

Az István király által 996-ban alapított - az országban első - veszprémi püspökség székesegyháza az okiratok szerint már 1001-ben itt állt, a vár északi részén. A templomot Gizella, első magyar királyné alapította, s mivel ezáltal ő volt a kegyúrnője, később fenntartását is segítette adományaival. Ezek után a mindenkori magyar királyné lett a veszprémi Szent Mihály Székesegyház kegyúrnője, s ennek köszönhető, hogy a magyar királynék koronázási joga a veszprémi püspökre szállt. Ezért is nevezhetjük Veszprémet a királynék városának.

A Szentháromság-szobor
Forrás:Off Média

A székesegyház északi oldala mellett találjuk Veszprém talán legrégibb középkori épületét, a Szent György-kápolnát. A

Hosszú sétánk végén elérkeztünk a vár északi fokára, ahonnan ismét megéri körülnézni. Az 1938-ban, Ispánky József által készített Szent István és Boldog Gizella szobrok mellett kitekintve a régi óváros házaira, girbe-gurba utcáira pillanthatunk, balra láthatjuk a Viadukt kettős ívét, jobbra a Benedek-hegy hol kopasz, hol repkény borította szikláit, a messze távolban pedig a Bakony sötétlő vonulatait.

István és Gizella szobra
Forrás:Off Média

Veszprém a szelek és a harangok városa, a hagyomány szerint ha nem fúj a szél, akkor épp harangoznak. A város ezen pontján azonban mindig fúj - lengedez, süvít - a Bakonyból lezúduló szél. Egy évezredes, sok-sok vihart megélt vár fokán állunk, mögöttünk a vár romantikus hangulata, előttünk a 11. századból származó óváros: a múlt összegyúrva a jelennel.

Hozzászólások