Keresés
-3O
Veszprém
2018.12.19., szerda (Viola)

Munkaszüneti nap lesz nagypéntek

MTI- 2016.10.14. 15:56
546
Munkaszüneti nap lesz nagypéntek - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Magyarországi Református Egyházak Zsinatának emlékülésén, pénteken Budapesten.

Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:

Nagypéntek a húsvétot, a legrégibb és legnagyobb keresztény ünnepet megelőző szent három nap egyike. A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, ideje a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap, vagyis március 22. és április 25. közé esik. A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig negyvennapos böjt készíti elő, a húsvétot megelőző utolsó nagyböjti hét a nagyhét (hebdomada sancta), amely a virágvasárnappal kezdődik. A nagyhéten belül a húsvéti szent három napon (liturgikus nevén: Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton, valamint húsvétvasárnap emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.

Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja.

Elnevezése a magyar nyelvbe a keleti egyházban szokásos görög elnevezésből (hé hagia kai megalé paraszkeué - a szent és nagy készületi nap) származik. A nyugati egyházban hivatalos neve: feria sexta in passione et morte Domini (az Úr szenvedésének és halálának péntekje). Angol nyelvterületen hosszú pénteknek vagy jó pénteknek is nevezik, német elnevezése, a Karfreitag az ónémet "kara" (bánat, gyász) szóból ered.

A katolikus egyházban ezen a napon az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A misét azért nevezik csonkának, mert nem mutatnak be szentmiseáldozatot, elmarad a bor és a kenyér átváltoztatása. A nagypénteki szertartás három részből áll: igeliturgia olvasmányokkal és ünnepélyes egyetemes könyörgésekkel; kereszt előtti hódolat; szentáldozás (az előző nap átváltoztatott szent ostyával). A templomokban általában délután három órakor keresztútjárást is tartanak, a Biblia szerint ugyanis Jézus ebben az órában halt meg a keresztfán.

Az igeliturgia része a szenvedéstörténet, azaz a passió felolvasása vagy énekes előadása, amelyben felidézik Krisztus szenvedéseit. Az egyetemes könyörgés során az egész egyházért, valamint más vallások tagjaiért, a nem hívőkért, a világi vezetőkért és a szenvedőkért is imádkoznak. Ezután következő a kereszthódolat, szintén Jézus kereszthalálára emlékezve.

A katolikus egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól, és 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. 

A nagypénteki keresztúti szertartáson Jézus szenvedésének egyes állomásait idézik fel. A keresztút mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza, átvéve a jeruzsálemi szokást, amely a ferencesektől származik. Rómában a Via Crucison, amely a megváltónak a Kálvária-hegyre vezető útját és halálát idézi fel, a pápa maga is viszi a keresztet.

A protestáns egyházakban a nagypéntek a legnagyobb ünnep, az év egyetlen böjti napja, amelynek végén a legtöbb református és evangélikus gyülekezetben úrvacsorát osztanak a lelkészek. A hívők közül azok is, akik évközben nem vettek úrvacsorát (a protestáns liturgia szerint általában minden hónap első vasárnapján tehetik ezt meg), nagypénteken magukhoz veszik a Jézus testét és vérét jelképező kenyeret és bort. 

A protestáns templomokban fekete oltárterítőt helyeznek el, korábban az is szokás volt, hogy gyászöltözetben mentek istentiszteletre.

A nép körében nagypéntekhez a hallgatás, a csönd kapcsolódott, a tükröt fekete kendővel takarták le, az órát megállították vagy nem húzták fel. A tüzet nagycsütörtök este kioltották, és a húsvéti szentelt tűz parazsából élesztették újjá, addig csak hideg ételt ettek, nagypénteken csak egyszer, kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket. Krisztus szenvedését misztériumjátékokban, felvonulásokban, Mária-siralmakban idézték föl.

Nagypénteken szokás volt meszelni, takarítani, nagymosást tartani.


Hozzászólások