Keresés
1O
Veszprém
2018.11.18., vasárnap (Jenő)

Országos népszavazások Magyarországon

MTI- 2016.10.02. 05:09
1377
Így szavazott Magyarország 1989 óta.

Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:


1989. november 26. - A rendszerváltás idején a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) által kezdeményezett, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt által is támogatott első országos ügydöntő népszavazás kérdései a következők voltak: Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?; Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?; Elszámoljon-e a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) a tulajdonában vagy a kezelésében lévő vagyonról?; Feloszlassák-e a Munkásőrséget? A köznyelvben "négyigenes" népszavazásként számon tartott voksoláson a választópolgárok 58,04 százaléka, 4 526 602 ember vett részt. A többség mind a négy kérdésre igennel válaszolt, az elnökválasztás időpontjának kérdésében mindössze 6404 szavazat döntött. 
1990. július 29. - A második országos ügydöntő népszavazást a köztársasági elnök közvetlen választásáról tartották, az aláírásgyűjtés a Magyar Szocialista Párt (MSZP) támogatásával kezdődött meg. A referendum a 13,98 százalékos részvétel miatt (1 093 612 fő) érvénytelen volt.

1997. november 16.
- NATO: A harmadik országos ügydöntő népszavazás kérdése ez volt: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? A referendumon az összes választópolgár 49,24 százaléka (3 968 668 ember) vett részt, és 85,33 százalékuk (3 344 131) szavazott igennel.

Az 1989-től
érvényes szabályok szerint a népszavazás akkor volt érvényes és eredményes, ha az összes választópolgár legalább 50 százaléka + 1 fő érvényesen szavazott, és az érvényesen szavazók több mint fele azonos választ adott. Az 1997. október 31-én hatályba lépett alkotmánymódosítás ezt megváltoztatta, az érvényességhez elegendő lett, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede azonos választ adott a megfogalmazott kérdésre. Az Országos Választási Bizottság jogértelmező vita után érvényesnek nyilvánította a NATO-népszavazást, mert a törvényhozók mulasztása miatt ütközött egymással az alkotmány és a népszavazási törvény, és a testület úgy ítélte meg, hogy az alkotmány magasabb rendű jogszabály.

2003. április 12.
- A negyedik alkalommal Magyarország európai uniós csatlakozásáról tartottak országos ügydöntő népszavazást. A választásra jogosult polgárok 45,62 százaléka, 3 669 252 ember járult az urnákhoz, a csatlakozásra az érvényesen szavazók 83,76 százaléka (3 056 027), az összes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka mondott igent, így a népszavazás eredményes volt.

2004. december 5.
- A sorrendben ötödik országos ügydöntő népszavazáson a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról, azaz a kettős állampolgárságról és a kórházak privatizációjáról döntöttek a szavazók. A részvétel 37,49 százalékos volt, 3 017 739 ember ment el szavazni, és mindkét népszavazás eredménytelennek bizonyult, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választópolgárok 25 százaléka.


2008. március 9.
- A hatodik ügydöntő népszavazást Orbán Viktor Fidesz-elnök kezdeményezte 2006. október 23-ai beszédében. A kérdések a következőek voltak: Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?; Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?; Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük? A részvételi arány 50,51 százalékos volt, 4 061 015 ember ment el szavazni. Az igen szavazatok száma a vizitdíj kérdésében 3 321 313, a kórházi napidíj kérdésében 3 385 981, a tandíj kérdésében 3 309 616 volt, azaz a választás mindhárom kérdésben érvényes és eredményes volt.

A 2012. január 1-jén
hatályba lépett Alaptörvény módosított a népszavazásra vonatkozó rendelkezéseken: a többi közt megszűnt a véleménynyilvánító népszavazás, és az érvényességi feltétel ügyében lényegében visszatértek az 1989 és 1997 közti szabályokhoz.

A népszavazás tehát akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen voksol, és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele azonos választ ad a megfogalmazott kérdésre. Az Országgyűlés 2013. december 17-én fogadta el a népszavazásokról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényt, amely a 2014. évi parlamenti választás kitűzésének napján, 2014. január 18-án lépett hatályba.

Orbán Viktor miniszterelnök 2016. február 24-én jelentette be, hogy a kormány országos népszavazást kezdeményez a kötelező betelepítési kvótáról. Az Országgyűlés május 10-én rendelte el az országos népszavazást. A referendum időpontját július 5-én Áder János köztársasági elnök október 2-ára tűzte ki.


Hozzászólások